Idén a csapattársaimhoz hasonlóan én is elindultam a Method Feeder Országos Bajnokságán. Azt a taktikát választottuk, hogy mindegyikünk külön helyen és időpontban indul, így jobban tudunk egymásnak segíteni. Én úgy gondolkodtam, hogy a színvonal erőssége miatt kevés az esély a tovább jutásra, akkor legalább horgásszak egy jót olyan helyen, ahol sokat lehet fogni. Ezért döntöttem Palotaváros mellett, ráadásul az utolsó, május közepi időpontban. Az 50 indulóból 11 jut be a középdöntőbe.
A főbb szabályok, amik nehezítik a horgászatot egy országos versenyen: – szigorú időbeosztás és horgászhely használat – szakáll nélküli horog – monofil horog- és dobóelőke – egyszerre csak 1 bot lehet a vízben, etetés közben nem tudsz egy másik bottal horgászni – nem lehet a kosarat megütköztetni, sem gumis kosárral horgászni – térképen bejelölve az irány és a határ, amin belül kell horgászni (pl. a szélső nem horgászhat oldalra) – a szomszéd szerelékével együtt szákolt, összeakadt halat vissza kell engedni, nem érvényes.
Május 12. Csütörtök, szabadedzés
A csütörtöki nap nem hivatalos edzésre ad lehetőséget, a napijegyes horgászok mellé lehet ilyenkor beülni. A tó elejére, egy általam még ismeretlen helyre esett a választásom (61. stég). Balra tőlem rakós bottal és feederrel is horgásztak, míg jobbra bojlis módszerrel próbáltak halat fogni. Örültem ennek, mert így láttam part közeli és nagyhalas próbálkozást is. 2 fajta etetőanyaggal készültem, amit 1/3-2/3 arányban kevertem 2 mm-es pellettel. Bedobás után folyamatosan mozgott a bot spicce, de bátortalan kapásokkal csak kárászok és keszegek kezdtek el zaklatni. Próbáltam a bója vonalát, és 2 közelebbi távot is, de mindenütt ugyanez volt a helyzet. 3 óra alatt mindössze 2 db pontyot sikerült megszákolnom. A bojlisoktól azt láttam, hogy az egyik botjukat közvetlenül a stég elé ejtették be, és kukoricával etettek rá. 3-4 db pontyot sikerült is onnan fogniuk 3-5 kg között. Kora délután távoztak, így az utolsó órában beejtettem én is a stégük elé felszerelésemet, 1 perc múlva már fárasztottam, gyönyörű 4-5 kilós potyka, hosszú percekig küzdöttem vele. Sikerült még 3 hasonló méretű halat fognom onnan 45 perc alatt, majd egy szakítás után befejeztem a horgászatot. Sajnos a monofil előke hamar elfárad, de a tesztelési céllal szándékosan nem cseréltem el, hogy lássam, mennyit bír. Mivel 4 jó súlyú halat kifárasztott sikeresen, már el is döntöttem, hogy a biztonság kedvéért 3 halanként cserélni fogom. Úgy gondoltam, ez a partközeli peca szórakozásnak jó volt, de verseny körülmények között biztosan nem működik.
Május 13. Péntek, kötelező edzésnap
A kötelező edzésnapon a tó legutolsó stégjén, a sekélyebb részen kellett horgásznom (E/5, 34. stég). 28 és 39 méteren találtam kemény talajt, végig ide horgásztam. A bójához (67 m) nem is dobtam, mert a szomszédok mind ezt csinálták, és fogták is a halakat, így feleslegesnek éreztem kipróbálni. Jobban érdekelt, hogy mennyire tudom a part közelébe csalni a pontyokat. Az előző napból okulva csak pelletet töltöttem eleinte a kosárba, és ez a módszer bevált. A két középső táv jól adta a halat végig, de a partközeli szakaszon (6-7 m) csak 2 keszeg és 1 ponty jött összesen. Közben mellettem a szomszédok úgy horgásztak, mintha már verseny lenne, erőltették a tó közepét, és 15-20 db között végeztek az 5 órás edzés végére. Mivel messziről fárasztották a halakat, viszonylag sok leakadásuk volt mellette. Nekem „mindössze” 14 db ponty szákolása sikerült, de csak 4 db-ot veszítettem el. A nap végére kiválasztottam a legjobb horgot, a legfogósabb előkezsinórt, a legvonzóbb aromákat és horogpelleteket, valamint fejben összeraktam a taktikát. Az estét horogkötéssel és etetőanyag készítéssel töltöttem. Már eddig is fárasztó volt, de az izgalmak csak ezután következtek.
Május 14. Szombat, a verseny első napja
Ádám fiam vállalta a segítő szerepét az első versenynapon. Jó korán elindultunk, érkezésre meg is volt a sorsolás: E/9, azaz ugyanaz a szektor, mint az edzésnapon, csak a szemben lévő oldal. Ennek örültem, mert az erdő felőli rész általában halasabb. Hosszadalmas kipakolás és készülődés után, a limit ellenőrzés közben derült ki, hogy óriási baki történt: rosszul jelölték ki a számozást az E szektorban. A tóval szemben állva balról jobbra kell nőnie a számozásnak, nálunk ez fordítva volt. A középső horgászt kivéve mindenkinek költöznie kellett, ezért a szervezők 30 perc késéssel indították el a versenyt.
A taktikám az volt, hogy 29 és 39 méteren csináltam etetést, és ezeket felváltva etettem és horgásztam. A bóját kihagytam, ami hiba is volt, meg nem is. Ugyanis mire én az első halamat fogtam, a bal oldali szomszéd a harmadikat fárasztotta, utána viszont nekem is szépen beindult. 3 hal, de maximum 30 perc után etetés és irány a másik távra. Ezt végig tartottam, és jól működött. Saját magam által kikísérletezett pelletmixet töltöttem a kosárba, és a legfogósabbnak talált Ringiers 8 mm-es pin wafterrel csaliztam, mangós fluo aroma sprayvel ízesítettem. Az első óra végére a második voltam a szektorban, de 2-3 hallal leszakadva az elsőtől. Amikor 13 óra körül kissé belassulni éreztem a kapásokat, aromát és csalit váltottam, és ez megtette a hatását. Májas ízesítés és 2 tónusú tintahalas wafter kezdett jól muzsikálni. Jó ütemben, és kb. 2,5 kilós átlagsúllyal húztam a pontyokat.
14 órára mindkét szákom megtelt (legfeljebb 20 kg lehet benne egyszerre), így mérlegelést kellett kérnem. Az utolsó másfél órára sem lankadtak a halak, ráadásul 10 perccel a vége előtt szerencsésen belenyúltam egy gyönyörű 6,5 kilós nyurgába, amit közel 8 percig kellett fárasztanom. A horog és előke választás összességében jól sikerült, mindössze 4 halat vesztettem egész nap. Igaz ebből egymás után hármat, ami abban a szakaszban kicsit aggasztó volt, de egy előke cserével sikerült orvosolni a problémát.
21 halam lett végül. Fiam végig figyelte az ellenfeleket, még a túlpartot is távcsővel, és jegyzetelt. Elmondása alapján darabra és súlyra is jó lehetek a dobogóra, addig a pillanatig ezt csak álmodni mertem. Végül 60 kg feletti eredménnyel sikerült a szektor második helyét megszereznem. Ezzel maradt esélyem a nagy álomra: továbbjutni a középdöntőbe, a legjobbak közé. A sokéves tapasztalat alapján ehhez 6 pontnál nem szabad többet gyűjteni, azaz negyediknél rosszabb nem lehetek másnap.
Május 15. Vasárnap, a verseny második napja
Erre a napra Bandzi László csapattársam ajánlotta fel a segítségét, és áldozta fel a szabadnapját. A vízparthoz érve láttuk a sorsolás eredményét: D/5 hely, a 39. stég. Ismét hátsó rész, de nem bántam, mert már 2 napi tapasztalatot gyűjtöttem ezen a részen. Most a lakótelep felőli oldalra kerültem, az előző nap szektor 6-os horgásztak itt 36 kilóval. Ami jó hír volt, hogy az első mellette ült, szóval valószínűleg lehet halat fogni a tó ezen részén is. Az előző naphoz képest annyi változtatást terveztem, hogy az első 3 dobást a bója közelébe szerkesztem, és csak utána jövök közelebb. A szombatihoz hasonló távokon találtam keményebb medret, 27 és 40 méteren. Az etetőanyag, csali és aroma ismét a szombaton bevált együttes, mert a nyerő csapaton nem változtatunk :).
Az első 3 dobás a bója vonalába ment, és 2 halat tudtam is fogni onnan. Ezután azonban kijöttem 40 méterre, ahonnan második dobásra már kapásom volt. Tartottam magam a kitalált taktikához, félóránként váltottam a távot, bármi is történt. Lacinak volt dolga bőven, minden stégről szépen fogták a halakat. Szemben velem H. Viktor esélyeshez méltóan már az elején elszakadt a mezőnytől, így csak a dobogó többi fokáért dúlt nagy csata, amiben 5 versenyzőnek volt reális esélye, köztük nekem is. Déltájban belassult a fogás mindenfelé, de 3,5 óra alatt így is megtelt a 2 szák, ezért mérlegelést kértem. Sajnos a nagy kedvenc Delphin Opium Black Feeder botot izgalmamban elfelejtettem a mérlegelő stáb érkezésekor kivenni a vízből, és egy vehemens hal magával ragadta… Vitte magával a szerencsémet is, idegességembe a következő félórában hibát hibára halmoztam. 2 hal leakadt fárasztás közben, leejtettem mindent a kezemből, a merítőm belecsúszott a vízbe, szóval volt baj bőven. Nagy nehezen találtam vissza a helyes útra, fogtam 2 halat, és ismét harcban voltam a továbbjutásért. Laci közben folyamatosan számolt, meglátása szerint dobogón voltam fél órával a vége előtt, de mindketten tudtuk, kell még halat fogni a sikerhez. Szerencsére jött is kettő még a végére úgy 5 kilónyi súlyban. Összesen 20 db halat fogtam 5 óra alatt. Laci számolása alapján az én oldalamat megnyertem, viszont a túloldalon már féltávnál biztos volt a szektor győztes személy, és rajta kívül még ketten jól fogtak. Sajnos a súlyokat nehéz saccolni még kézből is, nemhogy távcsővel J, így izgatottan vártuk a mérlegelést.
Természetesen Lacinak igaza volt, 46,8 kg lett az eredményem, közel 2 kilóval nyertem az oldalamat, és tényleg kellett az a 2 hal a végére! A másik oldalon pedig csak az összetett első helyezett előzött meg, így ismét második lettem a szektorban. Ez összességében 4 pont, nem létezik, hogy ezzel ne jussak tovább!
Viszonylag sokat vártunk a végeredményre, és nagy meglepetésemre a 6 pont már nem volt továbbjutást érő. A 4 pontosok közül nekem lett a legkevesebb fogott összsúlyom, mert a 2 leghalasabb szektorban (B és C) én nem horgásztam. Végül összetett 7. helyen végeztem, így bejutottam a középdöntőbe.
Itt csatlakozik a selejtezőből érkező 80 főhöz a magyar ranglista első 40 helyezettje. 3 helyszínen 40-40-40 fő egy 3 fordulós versenyen ül horgászállásba, hogy bejusson a szeptemberi 40 fős döntőre. Óriási élmény lesz a válogatott, sőt világbajnok horgászokkal együtt pecázni. Nekem a sorsoláson a kiskunhalasi Ezüst-tavat húzták ki, ami azért jó hír, mert magam is ezt választottam volna. 2 friss method feeder világbajnok is lesz a mezőnyben, például az egyéni verseny győztese. Természetesen erről szintén lesz majd beszámoló J. Szeretném megköszönni a támogatást a Dinasztia Horgászegyesületnek, és minden csapattársamnak. A fiamnak és Bandzi Lacinak nem tudok elég hálás lenni a versenyen adott „hátterezésért”. Óriási segítség volt, hogy csak és kizárólag a halfogásra kellett koncentrálnom, ők pedig szállították az információkat, adták a tanácsokat. Rajtuk kívül Körmendi János és Bánhegyi Gergő is értékes információkkal, tapasztalatokkal, ötletekkel segítette a versenyzésemet.
Kovács Attila
